Az eyetracking módszerére épülő tanulmányok, amelyek felhasználók szemmozgásának követéséről és elemzéséről szólnak, nagyon hatékony tanácsokkal szolgálnak, mind designerek felé, usability tekintetében, mind a keresőmarketing szakemberek számára főként a hirdetések és keresési találatok pozicióit illetően.
Néhány érdekesebb, a keresőmarketing témakörét érintő eyetracking tanulmányt tekintek át ebben a bejegyzésben.
Keresők találati oldalai
Az Eyetools képén – ami egy Google találati oldalt ábrázol – kirajzolódik az az aranyháromszögnek elnevezett zóna, ahova a felhasználók tekintete döntő többségben a találati oldalon első pillanatban koncentrál és az a zóna amit belát. Míg a bal oldali találatok közül az első háromnál 100%-os láthatóságot mértek (itt lehetnek fizetett hirdetések és organikus találatok), a jobb oldali csak PPC hirdetéseket tartalmazó sávon 50, 40 és 30% láthatósággal bír az első három megjelenített hirdetés.
Láthatóság százalékokban (bal oldali találatok – jobb oldali PPC hirdetések)
1. 100% – 50%
2. 100% – 40%
3. 100% – 30%
4. 85% – 20%
5. 60% – 10%
6. 50% – 10%
7. 50% – 10%
8. 30% – 10%
9. 30%
10. 20%
A cikk tanulsága, hogy a találati lista alsó felére drasztikusan csökken a láthatóság és átkattintási arány, főleg ha görgetni is kell a böngészőben a találatok megtekintéséhez. Hasonlóan nagy a szakadék a jobb oldali szponzorált hirdetéseknél az első és 6-7. találatok között.
Egy kicsit hosszabb és részletesebb cikkben a Search Engine Land oldalán mélyebben elmerül az emberi agy és döntéshozatalokban szerepet játszó tényezők vizsgálatában. Az Eyetracking tanulmányokon kívűl a bevezetőben megemlít egy kutatást amely szerint az ember átlagosan 7 (+-2 adottságoktól és kortól függően) dolgot tud egyidejűleg adott pillanatban összehasonlítani ha választania kell alternatívák közül.
A memóriakapacitás után a vizuális kapacitásra áttérve bemutatja a fentebb már emltett arany háromszöget, amely azt jelenti, hogy egyszerre csak 3-4 találatra tudunk koncentrálni valamint kiegészíti az aranyháromszög fogalmát az F alakzat hármas irányvonalát ami domináns a háromszögön belül (három nyíl a mellékelt fotón).
Az esetek 50%-ában a felhasználók az első 3-4 találatban találnak számukra megfelelőt, maradék esetekben továbbhaladnak és egy újabb 3-4 találatos listát tekintenek át.
Természetesen az arányok azért nem ennyire egységesek, mert keresések jellegétől és találatok megjelenítésének módjától függően is eltérőek a statisztikák:
- a cikk szerzője leírja, a Yahoo kicsit agresszív módon az organikus találatok felett 3-4 fizetett hirdetést is elhelyez alkalmanként, csakis a hirdetések árértékét figyelembe véve ennek okán sokkal nagyobb volt a tesztelések alkalmával a Yahoo-n azon felhasználók száma, akik nem az első “arany háromszög”-ön belül kattintottak, hanem továbbmentek az organikus találatok között keresgélni…
Ezzel szemben a Google csak akkor jelenít meg ezeken a TOP helyeken hirdetést amennyiben az teljesen releváns a keresés tartalmával.
A tesztek azt is bizonyították, hogy sokkal sikeresebbek azok a találati listák ahol minimum egy organikus találat található.
- függően attól, hogy a lekérdezés mennyire fogyasztói jellegű (vásárlás a cálja) vagy mennyire informális, első esetén 50% a fizetett hirdetések átkattintási aránya, második esetben ennél kisebb.
A publikáció összegzésében a cikk szerzője Gord Hotchkiss választ adva a sokszorelhangzó kérdésre, elegendő-e magában ha egy fizetett hirdetés van TOP találatok felett vagy elegendő-e ha az oldalunk szerepel az első három organikus találatban azt válaszolja, hogy a teljes sikerhez és kattintások 50%-ának a megszerzéséhez mindkettőre szükség van.
A MarketingSherpa szerzője az általa 5 legfontosabbnak vélt tanulságot írja le eyetracking kísérletek kapcsán keresők találati oldalain:
1. A felhasználók kétharmada kevesebb mint 0.7 másodpercet tölt el a találati oldalakon és ennyi időn belül választ (ez az idő a korábbiakban több volt állítólag – tehát rövidült az idők folyamán állítólag -, más cikkek lerásai alapján).
2. Copywriting nagyon fontos tényező és meghatározó lehet egy jól megírt szöveg a találatok kiválasztásánál. A copywriting kifejezés a hozzáértő szakszerű megfogalmazást jelenti, ami külön felkészültséget igényel hogyan lehet eléggé figyelemfelketltő/attraktív promóciós szövegeket megfogalmazni.
3.-4. pontok hasonlóan a Search Engine Land cikkhez mindkét találati forma megjelenésének fontosságáról szólnak, olyan szemszögből megfogalmazva, hogy nem elég egy fizetett hirdetés.
5. A felhasználók figyelme néhány kivételtől eltekintve inkább a találati oldalak bal felére terjed, ez is kicsit az organikus találatok javára szól.
Kapcsolódó cikkek:
- SEO cikkek: SEO, PPC és eye-tracking: hogyan bökünk a Google-n
- SEO cikkek: PPC vs organikus találatok
- Keresőmarketing: Landing Page optimalizálás – esettanulmányok
- SEO cikkek: Keresőoptimalizálás vs keresőhirdetés
- Google: Google kereső és a brandek
- SEO cikkek: Ha ezentúl egy térképet látsz
- SEO cikkek: SEO alapok: Title
- Keresőmarketing: Hazai keresőmarketing piac – ppc jelentés

September 21st, 2007 at 9:02 am
Üdv.
Tavalyi Brand Festiválon kint volt a GFK Piackutató cég ezzel a szemkamerás-rendszerével. Igaz, leginkább a rövid reklám spotoknál különösen fontos (mert ott a másodpercek komoly anyagiakkal járnak, hogy a terméket/szolgáltatást mennyire nézik -és jegyzik meg). Amúgy a tipográfiában is (nyomtatott sajtó, kiadvány, egyebek) ez a aranyháromszög a régi bevett szokás a nyerő (kiv. ha ott szöveg található s lejebb vagy csak fotó): tehát bal felső sarok és a jobb felső sarkak a lényegesek.
Info: nol.hu/cikk/415950/ (sajnos a Gfk a piackutatását nem közli ingyen, ill. már levették a rövidített cikket a honlapjukról.
Ui.: Szerinem a webnél -számunkra- elég a hőanalitika is: pl. mondjuk a crazyegg.com…
September 21st, 2007 at 10:11 am
Igen, kattintások követésére, usability tesztekre, egyebekre kiváló a heatmap, crazyegget én is kipróbálom.
Jó ez a video az említett cikkből.
December 7th, 2007 at 12:14 pm
[...] rá hosszú ideje. Ilyenkor érdemes elgondolkodni egy esetleges stratégiaváltáson. Mint eye-tracking tanulmányokból ismerjük, a felhasználók hármas-négyes csoportokban pásztázzák át a [...]
August 11th, 2008 at 3:59 am
[...] során tanulja meg az ember a látogatottsági statisztikákat vizsgálva, hogy az eyetracking tanulmányok és minden egyéb felhasználók keresési szokásait elemző statisztikák, mind fals [...]
November 5th, 2008 at 3:52 pm
jah, az idők rövidülnek biztosan. kicsit más, de ‘99-ből emléxem még vmi talán aol reklámra, ahol arra hívták fel a figyelmet, hogy egy user (asszem gyerek volt a fotón) 12 mp-nél többet nem hajlandó várni egy oldal betöltésére. boldog modemes idők :)
March 15th, 2009 at 9:12 am
Én közel 1,5 – 2 éve foglalkozok a szemmozgáskövetéssel és webhasználhatósággal. Az eye tracking tanulmányokból nagyon sok általánosítást vonnak le, pedig pont az állapítható meg, hogy adott célcsoport és médium esetében szinte legtöbbször különbözik, hogy miképpen olvassák. Nem mindegy pl. a nyomtatott sajtóban, hogy felülre milyen színű hirdetést teszel, és alulra milyet. Azt is figyelembe kell venni, hogy hány szót képes elolvasni egy ember az újság és egy weboldal esetében, sőt azt is, hogy heavy internet usereket akarunk egy újságnál, vagy sem. Nagyon érdekes dolgokat lehet egy-egy tanulmányból megtudni a márka adott célcsoportjára nézve, amellyel később sokkal hatékonyabb kommunikációt lehet végezni, és szerintem ez a lényege.
Pár bemutató példa a Realeyes oldalán: http://www.realeyes.it/hu/, ahol lehet kérni ingyenes demo riportot is (ajánlom nektek). Illetve most jelent meg a cikkem e témában, ha valakit érdekel (bár elég sok minden kimaradt belőle): http://www.baader.hu/cikkek/Baader_Szabolcs_Kreativ_200903_64-65.pdf
Üdv, Szabolcs
March 20th, 2009 at 6:13 pm
[...] megtanultam, hogy általános eyetracking tanulmányok, magukban nagyon keveset mondanak, ahogy keresési szokásokban más az egyes célközönségek [...]