Tegnap reggel Twitteren találkoztam egy petícióval, amely a .hu domain regisztráció esetén ismert, 14 napos várólista eltörlését kezdeményezi.

Reménytelen eset, mondtam.

Felidéződött az a 2 hónappal ezelőtti Internet Hungary-n zajlott beszélgetés, amely a Domain sorsa Magyarországon címet viselte.
ISZT tagokkal beszélgettünk, domain regisztrátorok társaságában, a magyar domainek sorsáról.

Akikkel részt vettem a beszélgetésben:

Szalay Dániel – MTV műsorvezető
Koleszár Péter – DomainABC.hu
Kővári Ádám – MediaCenter.hu
Mayer Erika – ISZT.hu jogász
Graur Tamás – EQNET, ISZT

Koleszár Péter vezette fel a beszélgetést egy pár perces előadással, definiálva, hogy hogyan tekintsük a domaineket, mi a domainek sorsa nemzetközi szinten és milyen eltérések vannak a magyar gyakorlatban.

Miért van szükség a kéthetes várólistára?

Szerintem a leggyakoribb kérdés, amely felmerül az ügyfelek részéről.
Nincs nyilvános fórum, ahol feltehetnék a kérdést és választ kaphatnának, ezért van petíció például, a párbeszéd lehetőségének a hiányában.

A beszélgetés elején elmondtam, hogy én kívülállóként, kicsit a nép nevében beszélnék, úgy éreztem, ez az egyik legfontosabb kérdés, ezért rámenősen érdeklődtem a témában, ha már így egybegyűltünk.

Hogy miért van szükség a várólistára azt remekül megideologizálták az ISZT képviselői:
a védjegybitorlástól és hasonló jellegű visszaélésektől kívánják megvédeni a potenciális áldozatokat.

De “mivel”? – kérdeztem.
Ne mondják, hogy a többtízezer potenciális áldozat, a várólistát böngészi minimum kéthetes rendszerességgel, hogy az általa még be nem jegyzett domaineket figyelje.

Pedig “rengeteg bejelentés érkezik a várólista kapcsán” – cáfolt Mayer Erika.

Próbáltam rátérni, hogyan lehetne más formában kivitelezni, ezt a világszinten kivételes anyáskodást a magyar domaintér sorsa felett? -erre már nem sikerült választ kapni, sajnos.

Koleszár Péter még megemlített egy külföldön már bevált, hatékonyan működő monitoring rendszert, aminek minden részletét már nem tudom két hónap távlatából felidézni, de a lényege, hogy automatizált, adatbázis alapján ellenőrzi a neveket, nem a néptől várja a bejelentést egy nyilvános listát kibocsájtva.

Domain regisztrátorok mint ISZT tagok

Koleszár Péter és Kővári Ádám panaszkodtak, hogy ISZT tagként funkcionáló domain regisztrátorok, sokkal hamarabb jutnak hozzá üzleti szempontból fontos információkhoz, mint ISZT-től független domain regisztrátorok.
Példaként említették meg azt az esetet, amikor ISZT tag domain regisztrátorok korábban értesülve egy leendő regisztrációs kedvezményről, lényegesen hamarabb élhettek a promóció lehetőségével, az akció előnyeinek jelentős részét ezzel a maguk javára betudva.

Megnyugtató választ nem kaptak, “lépjetek be Ti is”, kb. ennyivel lett elintézve.

Szigorú szabályok domain névszerver beállításnál

Egyedi jelenség, a magyar domain szabályzat esetében az is, hogy postmaster MAIL konfiguráció nélkül, a rendszerben lehetetlen a kívánt névszerver címére átállítani a domaint.
Rengeteg problémát okoz a dolog, főként külföldi hosting cégek esetén, akik nincsenek erre felkészülve, közben eléggé indokolatlan a postmaster címhez való ragaszkodás – a véleményem szerint.
Nem sikerült itt sem egyességre jutni.
Ádám mondta el a beszélgetés után, hogy egyáltalán nem kell MX rekordokat konfigurálni a szerveren a domainhez és “akkor nincs gond”, egyideje ez így működik…

Irányelvek, bejegyzésre váró domainek elbírálása tekintetében

Megemlítettem a beszélgetés végén még a Name Mine LLP esetét, akik több száz .hu domaint igényeltek 2008-ban, amelyek többsége népszerű magyar portálok typoja – félregépelt neve – volt, hogy mi az állásfoglalásuk ebben az ügyben. A jogásznő elmondta, hogy egységes állásfoglalást nem tehetnek, egyenként kell megvizsgálniuk minden igénylési kérelmet.

(át is csúszott jónéhány necces név a listán.)

Domain árverés

A beszélgetés után kezdetét vette az első magyar élő domain árverés, erről a DomainABC cikkében lehet olvasni részletesebben.