Felszínesen tekintve a történetet, nem nagyon érezni, hogy a pagerank algoritmus életciklusa lejárt és a Google mint piacvezető egyre nagyobb kihívásokkal áll szemben a keresőjére szakosodott spammerek ellen.
A negyedéves beszámolók számai sem mutatják egyelőre, de egyre nagyobb mértékben szükséges humán erőforrást bevetni (quality rater-eket), hogy a találati listáknak egészséges kinézete maradjon – legfőképp’ a sláger kulcsszavakra – és nem tudni, mi az a határ, ahol már nem lesz elég kéz ami kigyomlálja a gazt.
Miért gondolom mégis azt, hogy a szerintem kritikus helyzet ellenére, biztosan marad vezető a Google még néhány évig?
A Cuil és egyéb vetélytársak
A Cuil mai megjelenése kapcsán, néhány gyors keresési teszt után, elgondolkodva a egyéb “vetélytársakon” is (Wikia, Hakia, Mahalo) és elemezve az egyre lemaradó patinásabb konkurenciát mint a Yahoo vagy az MSN, egy dolog nem sikerült senkinek a Googlen kívül, ami az egyik legfontosabb dolog globális keresők esetén:
földrajzi kontextusban a lehető legrelevánsabb találatokat nyújtani. (Google rangsorolás földrajzi paraméterek alapján, Google és a lokális tartalmak)
Ez az a dolog amiben a google messzemenően megelőzi az összes keresőt, még ha a számára is van sok megoldatlan dolog ebben a tekintetben.
Szegényes eredményeket láthatunk, ha magyar nyelvű keresésekkel próbálkozunk a Cuil keresőjében.
Egyszerű kulcsszavakra még kapunk néhány angol nyelvű találatot, összetett keresésre – pl. hotel budapest -, egyelőre még találatok sincsenek.
Elég nagy csalódást keltett bennem a dolog, ugyanis hónapok óta látom általam gondozott oldalakon a Cuil crawlereit, a róla szóló cikkekből is az derül ki, hogy komoly infrastruktúrával rendelkező keresőről van szó.
Kicsit jobb eredményt vártam. Ha az indulás ilyen, nem számíthatunk sokkal komolyabb folytatásra.
A nagyokra visszatérve: a Yahoo és Microsoft keresői, évek óta nem tudnak megújulni, elvannak egyre csökkenő felhasználóval az USA piacon, Amerikán kívül meg nem nagyon tudtak – néhány kivételtől eltekintve – piacot szerezni maguknak.
A napokban előkerült egy a Microsoft részére készített tanulmány, a BrowseRank algoritmusról, amely azt vázolja, hogy Pagerank alapokon túl, felhasználói viselkedést térképezve hogyan lehetne javítani a rangsorolás minőségét.
Az ötletet sokan lehülyézték, hogy könnyen befolyásolható, manipulálható dologról van szó, ezt a részét most hagyjuk, lehet, hogy van ügyesebb megvalósítása is, amikor nem játszhatóak ki a felhasználói viselkedésből képzett eredmények. Számomra az a kérdés, hogy hogyan sikerül majd működésre bírni ezt az elképzelést, ha még a tanulmány elején kevésnek titulált Pagerank rendszerű rangsorolást se nagyon sikerült alkalmazniuk?
Azt gondolom, hogy nem lesz már több nagy kereső, ami esélyt tud teremteni magának, hogy a Google helyére kerülhessen.
A Google sikertörténete a felhasználók szokásainak megváltozásával érhet majd véget, amikor a kisebb, de jó minőségű, speciálisabb keresők felé fordulnak, az egyre jobban teleszemetelt és egyre kevésbé kontrollálható tartalmú Google találati listákat egyre nagyobb számban mellőzve.
Addig viszont még van pár év.