Dunder Krisztián a napokban publikált egy cikket a Médiapiacon, amely a Google fejlesztéseivel és kapcsolódó SEO kérdésekkel foglalkozik.
A cikk végén én is válaszoltam néhány kérdésre, ez a nyilatkozat rész olvasható az alábbiakban, a teljes cikket pedig javaslom a Médiapiacon elolvasni.
Egy Excel bővítményt mutatok be, ami nagyon sok hasznos funkciót tartalmaz SEO statisztikák készítéséhez és technikai diagnosztikához. A plugin neve SeoTools egy svéd fejlesztő, Niels Bosma készítette.
Túl a statisztikai függvényeken, amelyekkel a Pageranktől kezdve, Facebook likeok számán keresztül sokféle adat lekérdezhető, a plugin leghasznosabb funkciói számomra a technikai diagnosztikához, hibakereséshez használható függvények. Ezzel kapcsolatban mutatnék be pár tippet.
Örömmel látom, hogy egyre többen érkeznek a blogra webanalitikához kapcsolódó keresésekkel.
Sokan keresnek pl. Google Analytics tanfolyamot vagy webanalitikával foglalkozó könyveket.
Az alábbiakban bemutatok négy könyvet amelyek a kedvenceim közé tartoznak webanalitika és Google Analytics témájában.
(A könyvek szerzői közül többen is előadó vendégek lesznek a Superweek konferencián, ott is valószínűleg hozzá lehet majd jutni személyesen egy-egy olyan példányhoz, ami nincs még meg vagy érdemes előtte beszerezni ebook formátumokban és olvasgatni, felkészülésként)
A magyar nyelvű Google blogban is megjelent hivatalosan, hogy nemzetközi oldalakon – és ennek keretében a magyar oldalakon is – élesítésre kerül a PANDA update, amely az elmúlt hónapok legtöbbet tárgyalt témája volt webmesterek, SEO-sok körében.
Itt a blogon még nem írtam a Pandáról, de ügyfelek részére nagyon sok kérdést kellett megválaszolni, előadást tartani a témában, nagyon sokakat foglalkoztat, hogyan érinti az oldaluk jövőjét a PANDA update.
Mostantól értelmet nyer még többet foglalkozni vele.
Ha nagyon röviden kell megfogalmazni PANDA lényegét, az egyik legfontosabb változtatás a rangsorolás tekintetében, az hogy relevancia mellett az oldalak minősége is sokkal nagyobb hangsúlyt kap az update után.
Korábban többnyire elég volt, ha releváns volt az oldal, sok esetben olyan oldalak is a találati lista élére kerültek, amelyek ugyan tartalmi jegyekben relevánsnak mutatkoztak, de vagy megbízhatatlan, kevésbé szerkesztett tartalmak voltak vagy a felhasználók bizalmát nem nyerték el, a rossz minőségük okán.
Klasszikus példa több, angol nyelven üzemeltetett content farm, amelyeket üzleti céllal hoztak létre a hagyományos újságírással szemben egy új szemlélettel. A hagyományos újságírásban, a minőségi publikációk alapján sikerül olvasóközönséget szerezni, míg a content farmok üzemeltetése az állandóan keresett örökzöld témákra célzottan megírt cikkekről szól, amire a keresőkből lehalászott userek által szereznek forgalmat.
A PANDA ezekre minőségi jegyekre, a megbízhatóságra fókuszál elsősorban.
Korábban a magyar nyelvű Google blogon is publikálásra kerültek, azok a minőségi irányelvek, amelyek a PANDA updatehez kapcsolódnak: Útmutatás kiemelkedő minőség? webhelyek készítéséhez.
Az update sok oldalt érinteni fog nyilván, de az elsődleges célpontok az említett content farmok voltak és elsősorban nagy volumenekben az angol nyelvű találati listákat érintette az algoritmus változtatás, ahogy ezt a Google mérnökei is elmondták, a nemzetközi oldalakat kisebb mértékben, a Google blogon leírtak alapján a keresések 6-9%-át érinti átlagosan.
Amint lesznek statisztikák, visszajelzések, hogyan érintett magyar siteokat a PANDA update, leírom blogon a fejleményeket.
(Ajánlott olvasmány: Google algoritmus frissítések)
Érdekes statisztikákat tartalmazó kutatást közölt (pdf) a napokban a Think With Google Blog .
A kutatás az online vásárlás előtti keresési szokásokat vizsgálja több tízezer felhasználón.
A vizsgált e-commerce területek többek között: biztosítás, hitel, ingatlan, utazás, ruházati termékek, mobiltelefonok.
Az anyagból kiderül, hogy Angliában az online vásárlók ~70%-a használ keresőt a vásárlás előtt, a leggyakoribb a 30 nap után történő vásárlás (online vásárlók 1/3-a).
Egyéb statisztikák az elemzésben:
- Átlagosan hány keresés vezet egy vásárláshoz?
- Hány nap után történik vásárlás az egyes e-kereskedelmi szegmensekben?
- Hány különböző weboldalt látogatnak meg a felhasználók a vásárlás előtti döntéshozatal során?
- Hány órát töltenek információ szerzéssel?
Kötelező olvasmány e-kereskedelemben érintetteknek:
Beyond last click: Understanding your consumers’ online path to purchase
Néhány grafikon a kutatásból.
Napok száma átlagosan a vásárlásig
A vásárlás előtt kereséssel eltöltött idő
Keresések száma a vásárlásig