15 weboldal A/B tesztjeinek a verzióit tartalmazza az alábbi prezentáció, lehet tippelni, hogy melyik verzió hozott több konverziót az oldalon.
A végén a pontos eredményeket is megnézhetjük az egyes oldalak kapcsán.
Sok esetben aprónak tűnő módosítások is szép javulásokat mutatnak a konverziós arányon.
Kevés helyen látom egyelőre, hogy tesztelésen alapuló konverzió javításra komolyabb energiát fordítanának.
Ismerek kiemelkedő, pozitív példákat is, ahol elég tapasztaltak ezen a területen és egyre jobb érzékkel terveznek felületeket tesztek alapján, de ez a sokkal ritkább.
Talán a bejegyzést olvasó webdesignerek tudnának pontos választ adni, mennyire elterjedt szokás ma Magyarországon az A/B tesztelés.
View more documents from webanalystsinfo.
14 hozzászólás
Mi eleg sokat projektben hasznaljuk. Van, hogy tenyleg egy-egy sima copy csere mennyivel nagyobb konverziot tud hozni, es neha meglepo mondon abszolute nem a kezenfekvobbnek tuno verzio teljesit jobban.
@doMinis így van, maga a prezentáció összeállítója is ezt írja:
“It’s a fun game and the point is to prove that a guess is just that—a guess. Trust me, a monkey would probably beat me too sometimes! After all, this is why we test. Tests will give you a result based on lots of people and not based on a single person’s opinion.”
https://www.webanalysts.info/webanalytics/a-fun-game-guess-the-outcome-of-15-tests/
Ejj, csak az utolsó háromnál mondtam rosszat, mit kapok?
@Attila: hát ha olvas Zsolt, a főnököd, akkor sok-sok új feladatot hétf?n biztosan ;D
hmm… érdekesek az eredmények, de nem nevezném meglepőnek…
11/15, bár volt kettő, ahol bizonytalankodtam, és az első megérzés helyett okos akartam lenni :)
Én nem látom, hogy melyik teljesített jobban, tippelni sem tudok. Meg angolul sem annyira. Pedig érdekelne a téma. Azt tudom, hogy amin nő van, az jobban teljesít, ez egyértelmű.
@sajt: nem nézted végig a prezentációt :)
Igaz. Ha teszt, akkor clickolni kell. Voltak meglepő eredmények, pld a skype-nál, de ott is inkább csak azért, mert csak az az egy gomb volt, ugyanez a 8-asnál is. Szerintem az apróbb változatások érdekesebbek. Pld.: #12, #13 (ez talán a legérdekesebb, de a #15 is furcsa. talán a kép eltereli az embereket?) #5-ös azért érdekes, mert ha valakinek ilyet mutatok, akkor inkább a másikat választaná.
Nagyon jó. köszönöm!
Hmm, érdekes…
Még akár hasznos is lehet.
Talán az egyszerűbb a jobb?
De pl azt nem értem mitől jobb, amikor három ár(csomag) sorrendje fordult csak meg.
Lenyűgöző végeredmény. Egy inkompetens anyuka nagyságrendekkel jobban válaszolt, mint egy használhatósági szakember…
Köszönöm, Longhand.
“De pl azt nem értem mitől jobb, amikor három ár(csomag) sorrendje fordult csak meg.”
En ezt valahogy ugy probalnam meg magyarazni, hogy az ember balrol jobbra olvas. A kozepso ki van emelve alapbol, nagyon latszik hogy oda akarjuk terelni az embert. Nem mindegy hogy mit lat meg eloszor? Ha azt latja hogy 9$ majd 49$ akkor az eltantoritja. Ellenben ha a 199$ után pillant meg egy joval kellemesebb 49$-os árat, az meghozza a batorsagat.
Lehet bullshit az egesz, de szerintem ez egy magyarazat lehet.
A tobbire is van elmeletem, habar meg eleg kezdetlegesek :)
Mi mindent A/B tesztelünk (v. multivar), kis vackoktól egész modulokig: én azt mondom, hogy egy idő után felesleges azon jojózni, hogy _miért_ jobb egy változat (sok esetben úgyis csak 1-2%-os lead növekedésekről beszélünk) – ha az a cél egy változtatással, hogy több látogatót hozzon és van lehetőség a tesztre, meg kell csinálni.
Fejlesztői szempontból természetesen minél nagyobb a tesztelt modul, annál nehezebb mellette párhuzamos fejlesztéseket vinni.
@zeroEV:
“De pl azt nem értem mitől jobb, amikor három ár(csomag) sorrendje fordult csak meg.”
Mert az ember amikor értékel, akkor azt nézi, hogy mihez képest. Az növekvő esetben a második ár több volt az elsőhöz képes, ezért kedvezőtlenebbnek tűnik, mint amikor kevesebb lett. Számítanak a mértékek is. A részletes magyarázatot megtalálod Robert Cialdini: Hatás című könyvében.